A kiválasztott változat és az aktuális verzió közötti különbségek a következők.
Előző változat mindkét oldalon Előző változat | Következő változat Következő változat mindkét oldalon | ||
ciprus_2015 [2015/12/07 09:27] bucsupe |
ciprus_2015 [2015/12/07 09:40] bucsupe [A repülés] |
||
---|---|---|---|
Sor 39: | Sor 39: | ||
Egy óriási piactérre kerültünk, ahol lehetett bármit vásárolni. Jellemzően arra jó ez hogy a turisták a megmaradt forintjaikat elvásárolják. Itt tudtunk vásárolni vizet is amit már fel lehetett vinni a gépre. Vettünk vizet meg nápolyit, aztán már mentünk is tovább a határőrhöz hogy ellenőrizhesse a személyazonosságunkat. Ezután már ott voltunk ahonnan visszafelé nem tudtunk már menni. A kaput hamarosan nyitották is. Átmentünk rajta, ki az épületből egy ideiglenes folyosón keresztül egy hangárba érkeztünk. Itt terelgették a népet, kígyózott a sor és vártuk hogy végre a gépre ülhessünk. na itt volt elég idő arra hogy átgondoljuk, hogy tényleg fel akarunk-e szállni a gépre. Szilvi gyakran mondta itt, hogy innen még vissza fordulhatunk. Inkább menjünk haza... Aztán addig tanakodtunk ezen, míg végül kinyitották a hangárt és megindultunk a repülőgépünk felé. A WizzAir egy Airbus A320 repülőgépe felé vettük az irányt. Odaértünk a lépcsőhöz, felfelé menet még egyszer tett egy halvány próbálkozást Szilvi, hogy innen ő még bizony visszamehet ha akar. Mondtam neki hogy persze, de inkább szállljon be mert feltartja a sort. | Egy óriási piactérre kerültünk, ahol lehetett bármit vásárolni. Jellemzően arra jó ez hogy a turisták a megmaradt forintjaikat elvásárolják. Itt tudtunk vásárolni vizet is amit már fel lehetett vinni a gépre. Vettünk vizet meg nápolyit, aztán már mentünk is tovább a határőrhöz hogy ellenőrizhesse a személyazonosságunkat. Ezután már ott voltunk ahonnan visszafelé nem tudtunk már menni. A kaput hamarosan nyitották is. Átmentünk rajta, ki az épületből egy ideiglenes folyosón keresztül egy hangárba érkeztünk. Itt terelgették a népet, kígyózott a sor és vártuk hogy végre a gépre ülhessünk. na itt volt elég idő arra hogy átgondoljuk, hogy tényleg fel akarunk-e szállni a gépre. Szilvi gyakran mondta itt, hogy innen még vissza fordulhatunk. Inkább menjünk haza... Aztán addig tanakodtunk ezen, míg végül kinyitották a hangárt és megindultunk a repülőgépünk felé. A WizzAir egy Airbus A320 repülőgépe felé vettük az irányt. Odaértünk a lépcsőhöz, felfelé menet még egyszer tett egy halvány próbálkozást Szilvi, hogy innen ő még bizony visszamehet ha akar. Mondtam neki hogy persze, de inkább szállljon be mert feltartja a sort. | ||
- | {{ :20150912_beszallas.jpg?400|Beszállás}} | + | {{ :20150912_beszallas.jpg |}} |
Felszállás után bepakoltuk a csomagokat a tárolókba, és elfoglaltuk a helyünket a 3. sorban. Nekem ablak mellé szólt a jegyem, a Szilvinek pedig a folyosó melletti szék jutott a másik oldalon. Ez egyébként nem volt szerintem jó jegyváltási stratégia. Aztán ahogy jött a többi utas, megérkeztek a szomszédaim is. Megkértem őket hogy cseréljünk helyet, had legyek a feleségem mellett. (Balogh Laciék voltak, akiket később megismertünk). Nagyon sajnálom így utólag hogy nyáron a 17:30-as repülőgépen nem ülhettem az ablaknál. Gyakorlatilag Törökországig mindent lehetett látni. Gyönyörű idő volt. | Felszállás után bepakoltuk a csomagokat a tárolókba, és elfoglaltuk a helyünket a 3. sorban. Nekem ablak mellé szólt a jegyem, a Szilvinek pedig a folyosó melletti szék jutott a másik oldalon. Ez egyébként nem volt szerintem jó jegyváltási stratégia. Aztán ahogy jött a többi utas, megérkeztek a szomszédaim is. Megkértem őket hogy cseréljünk helyet, had legyek a feleségem mellett. (Balogh Laciék voltak, akiket később megismertünk). Nagyon sajnálom így utólag hogy nyáron a 17:30-as repülőgépen nem ülhettem az ablaknál. Gyakorlatilag Törökországig mindent lehetett látni. Gyönyörű idő volt. | ||
- | {{ :20150912_repules.jpg?400|Repülünk!}} | + | {{ :20150912_repules.jpg |}} |
+ | A repülést én igazából nem élveztem. A gyomromnak nem volt semmi baja, sőt éhes lettem és ennem kellett. Inkább a fejemmel volt gond. Amikor a gép kanyarodott (gondolom amikor felszállt és utána irányba állt) akkor olyan volt mintha nem tudtam volna elfordítani a fejem oldalra. Szédültem és szinte erőlködtem hogy ne ájuljak el. lehet hogy ez a természetes és mondták hogy valószínű a nyomásváltozás volt szokatlan és azt éreztem. Nekem ez akkor sem volt egy kellemes dolog... Viszont mindenképp egy nagy élmény volt, ami kihagyhatatlan és amit meg kell ismételni! A lényeg hogy repültünk és 4 órás repülőút után sikeresen landoltunk Larnakában, egy órás időeltolódással. | ||
+ | |||
+ | Itt találkoztunk Lilivel, az idegenvezetőnkkel és a csoport kísérőjével. Lili egy csodálatos nő! Mindent megtett azért hogy jól érezzük magunkat. Felszálltunk egy külön buszra amit Polyvios vezetett. Ez volt az a busz ami körbe vitt minket Cipruson. Elsőként a repülőtérről Kakopetriába vitt minket ahol az első három éjszakát töltöttük. Az autópálya felvitt minket egészen a megszállt terület határáig. Ott láthattuk a hatalmas kivilágított török zászlót ami egy teljes hegyoldalt lefedve hirdette, hogy ott törökök élnek. | ||
+ | |||
+ | {{ :20150912_buszozas.jpg |}} | ||
+ | |||
+ | Miután megérkeztünk, átvettük az apartmanunkat és vacsorázni mentünk az üdülőtelep éttermébe. |